ÿþ<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> <html> <head> <META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=ISO-8859-2"> <LINK REL="StyleSheet" HREF="style.css" type="text/css"> <title>Untitled</title> </head> <body background="images/bg_text.gif"> <p align="center" class="cim"> Kritika </p> <br> <p align="left"> <strong>Firegarden</strong> </p> <p align="justify"> Mikor koncerten láttam Õket nagyon elnyerték tetszésemet, bár már elõzõleg is sok jót hallottam Róluk. És nem voltak alaptalanok ezek a Turulvérrõl szóló regék! Most mikor már CD formátumban is birtoklom ezeket a hangokat még sokkal jobban megszerettem ezt az erõteljes, igen érdekes és izgalmas muzsikát. Persze anno élõben inkább a zúzósabb elemek hatottak rám erõteljesen, de a lemezen elõjön egy csomó finom és szép zenei jegy, amely kimondottan különlegessé teszi a <b>Turulvér</b> világát.<br><br> Jelen vannak a blackmetal fundamentumai, azaz a rikácsoló (mélyebb hangfekvésû) énekhang, az idegeket kellemesen felborzoló, vibráló gitárhangok, az erõteljes és kellemesen technikás dobmunka - az ilyesmiktõl általában jótékonyan meg szokott emelkedni a vérnyomásom és kapkodva szedem a levegõt, és ha ennyi lenne a <b>Turulvér</b>, akkor így is remek lenne a muzsika, viszont Õk nem elégszenek meg ennyivel. Idõnként felbukkan ugyanis a zenében egy - egy nagyon finoman cikázó, szerfelett dallamos gitárszóló, amely "üde" színfoltja az amúgy fülgyönyörködtetõ zúzásnak. Szépek, fülbemászóak és kicsit szomorkásak is ezek a melódiák, vagy lehet, hogy csak én találom Õket szívfacsarónak?<br><br> Mellesleg a <b>Turulvér</b> nevét nehogy a folyamatos túrással azonosítsad tisztelt olvasó, mert vannak a muzsikában számosan középtempósan fajsúlyos részek, amelyek szintúgy felüdítik ezt a Turulvéres világot. Az sem lényegtelen, hogy mindamellett hogy a zene rendelkezik a blackmetal stílus fenségével, még sajátos módon valahogy pátosszal telített, magasztos hangulatot áraszt. - ez az a dolog, amiért imádom többek között a Christian Epidemic muzsikáját is. - Furcsa és érdekes, ugyan nem tudom mitõl furcsa és érdekes& mivelhogy elvileg magyarok lennénk, csak nem mindenkit tölt el büszkeséggel ezen tény tudata, egyszóval ami furcsa és érdekes az az õsmagyar mondakincsbõl táplálkozó szövegvilág. Vagy inkább nevezzük szerintem eszmeiségnek ez a dolgot. Részemrõl nem tartom jellemhibának, hogy ez a szellem hatja át a muzsikát, mert szerintem mi magyarok vajmi keveset tudunk a saját õsi múltunkról, pedig van olyan értékes és magával ragadó, mint bármely más nemzet ilyen jellegû kincse. Az az igazság, hogy egy ideje megvan ez a CD, és ha nem valami tartósabb matériából lenne, akkor mára már bizton ronggyá hallgattam volna, nagyon tetszik ugyanis& <br><br> Már az intro (nevezzük annak az elsõ és "892" címû opuszt, amellyel megindul a <b>Turulvér</b> zenei honfoglalása) idején elkapja az embert egyfajta nyugtalan hangulat, pedig az elsõ <b>Turulvér</b> momentum valami gyönyörûszép, sejtelmes és hátborzongató zenei hangok elegye, amely tartalmaz némely hangulati elemeket, úgymint lónyerítés, csatazaj (én azt hiszem, hogy az lehet). Nagyon hatásos annyi tény. Igaz egybõl nem muszáj a lemez végére ugrani, hiszen az intro és az utolsó szám, (nevezzük outronak, a végsõ és "907" címre hallgató opuszt amellyel lezárul a <b>Turulvér</b> zenei honfoglalása) között van jópár fülgyönyörködtetõ hang, viszont a lemez levezetõ száma is ugyanúgy fantasztikusan hangulatos, borongós, és szinte árad belõle az õsi erõ, szinte látja az ember maga elõtt, és hallja ennen füleivel ahogyan egy elrévült sámán megszólaltatja dobját és küldi a múltból a mába örökérvényû üzeneteit.<br><br> Kedvenc számaim sokan vannak a lemezrõl, nagyon szeretem a "Pro Patria" címû darabot, a feszültséggel teli, vibráló ritmusai, az ádáz dühe és fõképpen a benne csillogó fonalként végigvonuló gitárszóló miatt. Gyönyörû a kicsit kaotikus õserõket felvonultató vég, benne a leálló bezúduló hangtömeggel. Viszont szó nélkül nem lehet elmenni a "A hõs éneke" mellett sem, itt valami gyönyörûszépek az erõteljes elemek közé beépülõ finomabb gitárrészek, és az a pillanat, amikor az ének és a többi hangszer elhallgat és csak a gitár és a dob hangjai uralkodnak. Amikor viszont a muzsika bevadul& apokaliptikus! Nos, amint látható nekem nagyon tetszik ez a Turulvérral átitatott zenei világ, tudom, hogy ezzel a kérdéssel nem vagyok egyedül kishazánkban, zeneileg viszont a <b>Turulvér</b> exportcikk minõségû, gondolom ez a furcsa eszmeiség, a külföldiek számára kimondottan különlegessé teheti a muzsikát. Úgyhogy részemrõl én máris vinném ki az óperenciás tengeren is túlra ezt a lemezt.<br><br> </p> <p class="norm" align="left"> <em style="font-size:10px">Hathor (Firegarden)</em> </p> </body> </html>